2013. július 16., kedd

41. rész - Egyszer talán értékelni fogod a szeretetet és az odaadást...



Fura módon nem tartottam attól, hogy Harry bármiféle butaságot elkövet, hiszen csak van annyi esze, hogy ezzel végérvényesen elvesztheti Liam barátságát. Nem is akartam tovább ezen agyalni, vagy szót ejteni erről a göndörkével.
Miután Liam hazaért a vásárlásból, neki láttam poharakat előkészíteni, illetve a rágcsákat kibontogatni. Kedvesem tájékoztatott bennünket arról, hogy Niall-ékra nem kell sokat várni. Addig letusoltam, rendbe szedtem magam, Harry pedig Liam-mel beszélgetett a nappaliban. Pontban 7 órára megérkezett a gerlepár, s Niall arca teljesen kivirult jó barátja viszont látása miatt. Kedvesen megölelgették egymást, látszott rajtuk, hogy mennyire mély kötődés alakult ki közöttük. Hanna egy pohár vörösbort ihat, ennyit kapott csak. Az este nem is a féktelen italozásról szólt, Liam köztudottan nem iszik, én sem vagyok nagy alkoholista, Niall kissé a pohár fenekére nézett, de tudta hol a határ és inkább cukin volt részeg. Harry, nos ő az aki nem veti meg az alkoholt, de a gyógyszerek miatt most visszafogta magát. A fiúk kitalálták, hogy activity-zünk, aminek igazán örültem. Ha közös társas kerül szóba, annak általában a "felelsz vagy mersz" a vége és ez egyszer már rosszul sült el. Most viszont jókat röhögtünk egymás bénázásain, viccelődtünk. Niall kicsit spiccesen is hozta a formáját, sőt részegen még jobban kitűnt az ír akcentusa, mint egyébként. Ezen jót mosolyogtunk. A játékot félbeszakította a telefonom csörgése, így időt kértem és fogadtam a hívást. Liza volt, a húgom. Londonban járt és úgy döntött egy-két napra csatlakozik hozzánk. Nagyon örültem a jó hírnek, csak miután letettem a telefont, akkor szembesültem a ténnyel, hogy Harry és Liza egyszerre tartózkodnak majd nálunk. Visszamentem a többiekhez, hogy közöljem a számomra jó, Harry számára már kevésbé jó hírt. Ahogy beértem a nappaliba Niall karon ragadott és valami gumimaci dalhoz hasonló szörnyűségre kezdett engem ráncigálni. Próbáltam kiszabadulni, de nem engedett. Végül Liam mentett meg és Hannát kapta el a közös táncra.

-         Van egy hírem. Most hívott a húgom, éppen Londonban van és pár napot velünk fog tölteni. – azonnal Harry arcára fókuszáltam. Tudtam hogyan váltak el egymástól, talán kínos lesz mindkettejüknek a találkozás.
-         Ez remek! – felelte a göndörke kissé zavartan. – Mikor jön?
-         Nagyjából fél óra. Nem lesz gond? – kérdeztem érdeklődve.
-         Dehogy. Én normális leszek. Tudja, hogy itt vagyok?
-         Hááát… Nem! Dupla meglepetés leszel ma. – nevettem. – Bocsi. Csak akkor jöttem rá, milyen helyzet alakul majd itt ki, amikor leraktam a telefont.
-         Semmi baj. Nem lesz itt gond. Csak tudunk normál emberek módjára viselkedni.

Tudtam, hogy Harry ideges, csak tetteti azt, hogy ő a nyugalom megtestesítője és minden a legnagyobb rendben van. Sajnáltam őt, de egyszer szembe kell néznie Lizával, ennek pedig most eljött az ideje.


Harry szemszöge*



Piszkosul szerencsétlen vagyok. Azt gondoltam idejövök a barátaimhoz, elengedem magam és csak leszek. Na persze. Most kell felbukkannia ennek a lánynak is, hogy megkeserítse az életem. Tény, hogy szemét húzás volt, amit vele tettem, egyszer a szemébe kell nézzek, de nem készültem fel rá, nem volt időm. Nem akarom, hogy bármit is lásson az zavaromból, az idegességemből, sem ő, sem pedig a srácok.
Állandóan az órámat nézegettem, és azt vártam, mikor szólal meg a csengő. Camila rögtön kiszúrta mit művelek, és édesen mosolygott rajtam. Gonosz nőszemély, tetszik neki a szenvedésem. Viszont a csengő megszólalt, a szívem majd kiugrott a helyéről. Kezeimet tördeltem, nem is tudom mikor voltam utoljára ennyire feszült. Hallottam a közeledő lépéseket, és bájosan csilingelő hangját. Amikor meglátott döbbentem szemlélt, tisztán látszott, hogy rám egyáltalán nem számított. Érdekes módon egy különleges érzés kerített hatalmába, amikor megpillantottam. A gyomrom szabályszerűen összerándult. Gyönyörűen festett, sokat változott néhány hónap alatt. Felnőttesebbnek, érettebbnek tűnt. Mindenkit végig puszilt, engem gyors mozdulattal megölelt, majd Cami után ment.

-         Na? – huppant mellém Niall és kérdő tekintettel vizslatott.
-         Mit na?
-         Milyen volt őt újra látni?
-         Kínos. Szegénnyel elég csúnyán elbántam, nem ezt érdemelte volna. De láttam, hogy zavarba volt a jelenlétemben, ami azért csak jelent valamit.
-         Igen, azt hogy a pokolra kíván.
-         Menj a francba Horan! – oldalba böktem a szöszke srácot.

Egy kis idő múlva újra megjelent Cami-val, és jó kedvűen leült a kanapé szélére. Tekintetünk sokszor találkozott, miközben az elmúlt hónap eseményeit mesélte nővérének. Elképesztő mennyit változott röpke négy-öt hónap alatt. Elképesztően szép, dögös csajszi lett. Már bánom, hogy akkora köcsög voltam. Úgy tűnik Camiláék jó géneket örököltek a szülőktől. Az Humberto lányok szinte rabul ejtenek. A fene vigye el. Folyamatosan őt figyeltem, miközben beszélt. Láttam, hogy kínos neki a figyelmem, s pár perc múlva valami ürüggyel kiment a konyhába. Cami szinte bokán rugdosott, hogy menjek utána. Liza épp a hűtőben kotorászott, amikor odaértem. Kisebb szívrohamot kapott, amikor felbukkantam a kinyitott ajtó mögött.

-         Minden rendben? – kérdeztem.
-         Látom el akarsz tenni láb alól, azért ijesztesz halálra.
-         Igen, lebuktam. Ez a legfőbb célom, mióta tudom, hogy jössz. – halvány mosoly ült ki a szájára. – Sajnálom. – nyögtem ki a varázsszót. Ritkán teszek ilyet, most szükségesnek éreztem.
-         Nem számít. Csak egy kis ijedtség. Túlélem.
-         Nem, nem arra gondolok. Sajnálom, amiért olyan rondán bántam veled. Megalázó volt, így átgondolva most már tudom, és megérdemelten kaptam azt a pofont.
-         Fájt, amit tettél. Cami annyira féltett tőled, folyton azt hangoztatta, hogy vigyázzak veled, mert összetöröd a szívem. Nem hittem neki. Kellett volna. Én komolyan gondoltam. Azt hittem talán más leszel velem, nem olyan, mint a többi nőcskével. De pofára estem és rá kellett jönnöm, hogy pont olyan vagy, ahogyan beállítanak. Semmibe veszed a nőket és csak tárgyként tekintesz rájuk. Le akartál feküdni velem, és hát elérted a célod. Hiszen te vagy Harry Styles! – a szívemig hatoltak a kegyetlen szavak, amik sajnos igazak voltak. Szánalmas ember vagyok, aki csak kihasználja a gyengébbik nemet, hogy megkapja a szexet.
-         Bocsáss meg! Tudom, ez kevés, bármit megtennék, hogy ne haragudj rám és újra bízni tudj bennem.
-         Nem tudom Harry. Borzalmas hónapjaim voltak. Sokat jelentett nekem az a pár nap, amit együtt töltöttünk. Főleg, hogy nem vagyok olyan lány, aki hipp-hopp odaadja magát valakinek. De most megtettem, mert bíztam benned. Bár ne tettem volna. Bár sosem adtam volna magam oda neked. Újabb lotyó lettem a listádon.
-         Nem igaz. Nem lettél lotyó. Nekem fontos volt, ami kettőnk között történt.
-         Akkor miért nem hívtál fel egyszer sem? Sosem kérdezted meg, hogy vagyok. Nem érdeklődtél irántam.
-         Próbáltalak. Annyiszor ütöttem be a neved a telefonomba, de képtelen voltam megnyomni a hívás gombot. Úgy éreztem, annyira megbántottalak, hogy hallani sem akarsz rólam.
-         Tényleg megbántottál, de vártam a hívást. Reménykedtem. De hülyeség volt. Mindegy, nem akarok erről beszélni. Túl vagyok ezen, és barátként tekintek rád. Egyszer talán benő a fejed lágya és értékeled majd a szeretetet és az odaadást. Mert én szerettelek, és bármit megtettem volna érted. – ezzel magamra hagyott a konyhában a gondolataimban elmerengve.

El sem tudom hinni, amit mondott. Szeretett. Hiszen alig ismert. Néhány napot töltöttünk csak együtt, mégis elég volt az idő, hogy belém szeressen. Vele önmagam voltam, nem kellett megjátszanom magam. De ezt is elcsesztem, eljátszottam a bizalmát az egyetlen lánynak, aki őszintén szeretett. Ez az, amit sosem tudtam megérteni és értékelni. Hogy valaki szeret engem. Mit szeretett bennem? Hiszen annyira kevés volt az idő, hogy megismerjen. Furcsa érzés. Ledöbbentett, amit hallottam.

-         Jól vagy, Harry? – jelent meg mellettem Camila.
-         Nem igazán. Barom vagyok, oltári nagy idióta.
-         Ezzel nem mondtál újdonságot. – mosolygott. – Bocsi, ez nem volt szép.
-         A húgod szenvedett miattam, és azt mondta, hogy szeretett.
-         Tudom.
-         Te ezt tudtad?
-         Igen, azt mondta a kevés idő, amit együtt töltöttetek elég volt ahhoz, hogy tudja milyen vagy valójában. Amikor levetkőzöd a nagy Harry Styles maszlagot és csak egyszerűen Harry vagy.
-         Miért nem mondtad el?
-         Nektek kellett ezt megoldani. Vártam, hogy felhívd, akkor tudtam volna, hogy fontos neked. De nem tetted, ezért őt is arra biztattam, hogy felejtsen el.
-         És sikerült neki? – kérdeztem, miközben a konyhapultnak dőltem.
-         Ezt tőle kell megkérdezned. Nyisd ki a szemed Harry, ne csak az orrodig láss. Sokszor azon túl lapulnak a fontos és lényeges dolgok, és azokat kell észrevenni. – puszit nyomott az arcomra és kiment a helyiségből.


Tudtam mire céloz, de elbizonytalanodtam. Sosem voltam ilyen, nem voltam igazán szerelmes. És most sem tudom mit érzek, egyet tudok, bánt, amit tettem és felkavart Liza közelsége…



***

Hálásan köszönöm a támogatást, a sok-sok véleményt, amit tőletek kapok! Nagyszerűek vagytok! :)

Igyekeztem az új résszel, ami remélem elnyeri mindenki tetszését. Várom a KOMMENTEKET és a PIPÁKAT! Számít a véleményetek, akár pozitív, akár negatív!

Puszi

8 megjegyzés:

  1. Ouuuu *_* Hazza vedd a bátorságot, állj ki elé, és.... *_* Nagyon jó lett! :3 Siess a kövivel és JÓ HOSSZÚT ÍRJ nekünk. ;D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, most már a sarkára állhatna és észrevehetné, hogy van aki szereti őt, igazán.

      Köszönöm, hogy írtál! Sokat jelent! :)

      A következő hosszabb lesz, ígérem!

      puszi♥

      Törlés
  2. Áchw!!Imádom a bonyodalmakat.sajnálom hogy iylen rövid lett de legalább lett :) Siees kövivel!Nagyon várom már.:D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A bonyodalmak fűzszerezik a történetet, néha muszáj! De annak örülök, hogy neked tetszik. Nagyon jól esik!

      Igyekszem a folytatással!

      Köszönöm a véleményed, nagyon!

      puszillak♥

      Törlés
  3. imádomimádom... nagyon jó a történet és jó hogy vannak benne bonyodalmak :) mikor tudod legközelebb hozni a kövi részt ? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nagyon szépen köszönöm!

      Annyira örülök, hogy szereted a történetet, igazán jól esik. :)

      Hétfőn vagy kedden tudom hozni a részt!

      puszi♥

      Törlés
  4. Nagyon sajnálom!!! Lemaradtam az előzőről...

    Annyira szeretem ezt az édes kis történetet! Úgy fogom sajnálni, ha vége lesz. Hihetetlen, hogy Camila mégsem értette meg, hogy nem volt igaza:D Annyira makacs, de örülök, hogy végül túllépett ezen, és félretette a büszkeségét.

    Harry visszatért! és végre lemond erről a Cami dologról? Liza jól néz ki, ezért rájön, hogy szereti? Ez olyan Harrysen hangzik:D

    Valahogy elképzeltem a Niall-Hanna párost öregen, és szerintem ők még öregen is tök jófejek lennének!:D olyan bolondok:D
    Ha Cami is félre tudja tenni ezt a féltékenykedést meg a hatalmas igazságérzetét, biztosan ők is édes öregek "lesznek" együtt. Remélem Harry is jó útra tér, és lesz valami Lizával. Valami jó. Szegény most annyi rosszat kapott, hogy megsajnáltam. Bár én nem nagyon hittem benne, hogy tényleg fel akarta volna hívni:D De lehet, hogy csak én nem látom ilyennek Harryt. Nem is értem. Pedig én szem olvasok pletykalapokat, de valami mindig a fülembe jut.

    Ja és... "Niall kicsit spiccesen is hozta a formáját, sőt részegen még jobban kitűnt az ír akcentusa, mint egyébként." - ez biztos nagyon édes!! <3
    ~xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmi baj! :)

      Igen, kifejezetten makacs természet, de még kezelhető! :D

      Harry most hazudtolta meg önmagát, bár kissé más arcot mutatott ebben a részben. Aztán a fene tudja mit gondol valójában, bár most azért őszintének tűnt és látszott, hogy bántja a dolog.

      Niall-Hanna és Liam-Cami páros abszolút elképzelhető idősen, számomra is. Ők annyira lököttek. Főleg Niall ;)

      Köszönöm, hogy írtál, nagyon aranyos vagy!

      puszillak♥

      Törlés