2013. július 8., hétfő

39. rész - A felső



Boldogan ébredtem reggel. Az érzés, hogy Liam karjai között lehetek, minden rossz érzésemet felül múlta. Nyugodt és kiegyensúlyozott voltam abban a pillanatban. Néztem, ahogyan alszik. Az egyik kedvenc tevékenységem figyelni alvás közben. Ő ezt annyira nem preferálja, valahogy megérzi, hogy figyelem és felébred rá. Most sem volt másképp. Néhány perces nézelődés után kinyitotta csodálatos szemeit és nagyokat pislogott rám. Fejére húzta a paplant, csakhogy ne nézzem őt. Kicsivel később magához húzott és átkarolt. Puszilt lehelt a nyakamra, mire testem borzongással felelt. Hosszú ideig így tudtam volna lenni, mert ennél szebb érzést elképzelni sem tudok.

-         Keljünk fel és együnk valamit. Éhen halok. – kérlelően nézett rám, amire nem tudtam nemet mondani.
-         Akkor csinálok neked reggelit. – mondtam, s kibújtam az öleléséből.



A fürdőbe igyekeztem, hogy rendbe szedjem magam. Az alvóruhámat a szennyesbe dobtam. Felfigyeltem valamire. Egy ismeretlen felső hevert a szennyes tartóban. Egy női felső, Liam haza hozott ruhái között. Azt gondoltam esetleg ajándék, csak megfeledkezett róla. De parfüm illata volt. Nem tudtam mire gondoljak, a rosszra nem tudtam, mert ilyet elképzelni sem tudtam róla. Nem is akartam… Letusoltam, felöltöztem, megcsináltam a hajam és elindultam a konyhába. Folyamatosan ezen rágódtam, nem akartam kombinálni, rossz érzéseket kelteni magamban. Amíg a reggelit csináltam, Liam teljes némasággal mögém kúszott és megölelt. Lágy puszit hagyott arcomon, majd elővette a tányérokat és az evőeszközt, és teát főzött. Szereti a rántottát egy kis bacon-nel, így azt készítettem neki. Miután kész lett, el is kezdtünk reggelizni.

-         Minden rendben? Olyan furcsa vagy. – kérdezte, miközben falatozott.
-         Majd reggeli után elmondom, most inkább együnk. – szinte egy falat nem ment le a torkomon. Egyik legrosszabb tulajdonságom a túlaggódás, az idegeskedés, a kombinálás. Ilyenkor, mintha a gyomrom összezáródna, képtelen vagyok bármit is magamba tuszkolni. Ez most sem volt másként. Néhány falat után éreztem, hogy több nem megy, így befejeztem az evést. Magamba erőltettem a teát, majd a mosogatóba vittem az edényem és a bögrém.
-         Elmondod mi bánt? – kérdezte aggódva.
-         Jó. A szennyes kosárban találtam egy női felsőt. Azok között volt, amiket haza hoztál. Kié az a felső? – szúrós tekintettel figyeltem és vártam a választ.
-         Egy rajongóé. Az egyik Meet&Greet során kaptam.
-         És minek tartottad meg?
-         Mert ez egy ajándék.
-         Liam, ez egy női felső. Ezzel akarsz aludni, vagy mi?
-         Nem értem miért akadsz ezen ki. Nincs ebben semmi.
-         Más az, ha kapsz egy macit vagy egy rajzot, na de hogy egy női felsőt. Sajnálom, de ez nekem nem tetszik. Kövezz meg érte, akkor is rosszul esik. Nem tudom, te mit szólnál, ha egy pasi pólóját tartogatnám magamnál.
-         Túlreagálod. - próbálta hessegetni a dolgot.
-         Na jó hagyjuk. Úgysem érdekel, amit mondok. Akkor majd kimosom és kiakasztjuk a falra, oké? – idegességemben ott hagytam az asztalnál, meg sem vártam mit akar mondani.

A szobába siettem, menekültem előle. Újabb rossz tulajdonság, menekülök a kínos és rossz helyzetekből. Nem bírtam vele maradni, mert engem bántott a felső. Rossz érzésem támadt, elillant a boldogságom. Az élet annyira furcsa. Ha túlságosan boldognak érzed magad, ha túl tökéletes körülötted minden, akkor váratlan, rossz helyzetek jelennek meg előtted, amiket meg kell oldanod, különben elveszel. Ez történt most is.

Liam szemszöge*

Joggal volt ideges, megértem. Nekem is rosszul esne, ha fordított eset történt volna. Igyekeztem jelentéktelennek beállítani az esetet, de hiába próbálkoztam, őt ez jobban megviselte. Úgy döntöttem, beszélek Niall-el, hátha tud valami okosat mondani.
Az egyik londoni kávézóban találkoztunk, természetesen biztonsági őrök kíséretében. Imádom a rajongóinkat, nélkülük nem tartanánk ott, ahol most vagyunk, de olykor egyesek túlzásba esnek és teljesen megőrülnek a jelenlétünkben. Félelmetesen viselkednek, s tényleg szükség van bodyguardokra, bármennyire is ellene vagyok ennek. Szóval Niall már a kávézóban ült és éppen egy habos latte-t iszogatott. Vigyor ült ki szájára, amikor meglátott, s gyors ölelés után csatlakoztam hozzá.

-         Had mutassam ezt meg neked. – egy ultrahangos képet vett elő a tárcájából. – Ott az én kisfiam. – mutatott a képre.
-         Uram isten Niall, fiú lesz? – kérdeztem meglepetten és tekintetem őszinte örömöt sugárzott.
-         Igen, a nevét még nem tudni, de az biztos, hogy kisfiú. Annyira boldog vagyok Liam, ez volt minden vágyam.
-         Gratulálok haver, örülök a boldogságodnak.
-         Köszönöm! Bocsi, ne haragudj, teljesen elkalandoztam, mi történt?
-         Tudod a felső, amit elvittem.
-         Danielle felsője?
-         Igen. Camila megtalálta a szennyes tartóban.
-         Hogy hogy? Nem adtad neki oda?
-         Nem, elfelejtettem elvinni neki, amikor találkoztunk.
-         És mit mondtál?
-         Hát, ami hirtelen eszembe jutott. Hogy az egyik rajongó adta a Meet&Greet során.
-         Ez komoly? De miért nem mondtad el, hogy Danielle-é a felső és csak vissza akartad neki adni.
-         Mert kiakadna miatta. Köztudottan nem csípik egymást és nem akartam ezzel felkavarni őt, van elég baja így is. A felsőről megfeledkeztem és a ruháimmal együtt bedobtam a szennyes közé. Bár a kitalációt sem fogadta túl jól. Érhető, elég nevetséges ötlet.
-         Istenem Liam, olyan buta vagy. Jobb lett volna, ha őszintén elmondod neki, hogy kié a felső.
-         Barom vagyok, beparáztam.
-         Szerintem mondd el neki. Hamarosan úgyis lesznek fotók, hogy találkoztatok, akkor még jobban kiakad, főleg hogy az internetről tudja meg.
-         Igazad van. Niall milyen érett lettél, kezdesz felérni hozzám.
-         Köszi Paynie!

Megittuk a rendelt latte-kat és mindketten hazafelé igyekeztünk. Amikor beléptem az ajtón, Cami épp porszívózott, így észre sem vette, hogy megérkeztem. Ledobtam a pénztárcám az előszobai polcra és beljebb mentem. Amikor meglátott, kikapcsolta a gépet és a falhoz tolta.
Kértem, hogy menjünk a nappaliba és belekezdtem a mesélésbe.



-         Nem voltam őszinte a felsőt illetően. Nem egy rajongótól kaptam, hanem Danielle-é a ruha. Amikor átpakoltunk a házba akkor találtam meg a ruháim között és vissza akartam neki adni. Éppen Amerikában volt, nem messze onnan, ahol koncerteztünk. Amúgyis találkoznunk kellett, a film bemutatója előtt, amiben ugye ő is szerepel. Csakhogy elfelejtettem neki odaadni és a ruháimmal együtt a kosárba került.
-         Értem. És miért nem említetted, hogy találkozol vele?
-         Mert tudtam, hogy rosszul esne.
-         De legalább elmondtad volna. Így az internetről kellett megtudnom.
-         Mi? Tudtad?
-         Láttam a neten képeket rólatok, amikor elmentél. Világsztárok vagytok, mit gondoltál, hogy nem lesznek közös képek?
-         Sajnálom! Így is van elég gond, nem akartam, hogy ez miatt is idegeskedj.
-         Mindegy. Nem is szeretnék erről beszélni. A felsőt add neki oda vagy dobd ki, bánom is én, csak ne lássam. Elegem van abból, hogy ez a lány mindig képbe kerül.
-         Figyelj Cami, az ember társaslény, egyértelmű hogy mindkettőnknek volt más kapcsolata. Ezek néha előtérbe kerülnek. Kiakadsz azon, ha Danielle-t említem, nincs rá okod, bíznod kell bennem. Én sem hánytorgatom fel Benjamin-t.
-         Azért a kettő között van különbség. Ő meghalt és nem kérheted, hogy egyik pillanatról a másikra úgy tegyek, mintha nem is létezett volna.
-         Sosem kértem ilyet, nem értem miért mondasz ilyet. Tiszteletben tartom a gyászod, azt, hogy havonta kétszer kimész hozzá a temetőbe, virágot viszel neki, időt szánsz rá. De akkor kérlek te is tartsd tiszteletben, hogy Dani-vel barátok vagyunk és megesik, hogy olykor összefutunk vagy megiszunk egy kávét, attól függetlenül, hogy bármit is beleképzelsz.
-         Szóval néha összefuttok? Ezt mikor akartad elmondani? Miért titkolózol előttem?
-         Pont ezért, ahogyan most viselkedsz. Őrült módjára féltékenykedsz, pedig nem adtam rá semmiféle okot.
-         Benned bízok, benne nem. Honnan tudjam, hogy nem akar-e visszaédesgetni magához?
-         Ha ilyet észlelek, akkor úgyis visszautasítom és figyelmeztetem arra, hogy szeretlek téged és csak barátok lehetünk. De nem akar semmit.
-         Vagy csak te vagy ennyire naiv. Neked nincs okod féltékenynek lenni, mert egy halott emberről beszélünk, morbid módon nem lehet köztünk semmi. De szerintem neked sem tetszene, ha az exemmel találkozgatnék. Nem tudod mit érzek ilyenkor.
-         Bassza meg! És én szerinted mit éreztem, amikor Harry benyögte, hogy szeret téged és lesmárol a medence közepén? Nekem az milyen érzés? Aztán dolgozzak együtt egy olyan emberrel, aki pályázik a csajomra. Nem mártírkodj Camila, nem csak neked lehet rossz.
-         De én sosem néztem Harry-re úgy, nem volt köztünk semmi.
-         És honnan tudjam, hogy nem is akartad akár egy pillanat erejéig sem? Ha már itt tartunk, ha már a bizalomról beszélünk. Utálom az ilyen értelmetlen veszekedéseket. Utoljára mondom, hogy Dani-vel barátok vagyunk és semmi több. Akár tetszik, akár nem, akkor is összefutok vele és beülünk kávézni. Én sem szabom meg kivel találkozol vagy kivel nem.
-         Olyan bunkó vagy, komolyan mondom. Leszarod azt, hogy nekem mi esik rosszul.
-         Nem tudok mindennek eleget tenni. Tartsd tiszteletben a döntésem. Barátokként váltunk el, érdekel mi történik a másikkal. Ennyi. Ha ezt nem fogadod el, akkor csak magadnak kreálod a problémát.

Ezzel lezártam a beszélgetést, fogtam magam és elmentem otthonról. Ideges voltam, és nem akartam még jobban belefolyni a vitába, bár már így is eléggé eldurvult a helyzet. Nem jellemző rám a szavak ide-oda dobálása, de ez a nő kihozza belőlem az állatot. Csak lenyugodott állapotban jövök rá, mennyi mindent másképp kellett volna mondani, hogy ne bántsam meg vele a másikat.

Szükségem volt az egyedüllétre, vagy egy barát társaságára. Szerencsére akadt olyan, akire teljes mértékben számíthattam, és most is igazolta, hogy mennyire jó barát…

***

Nagyon nagyon köszönöm a 33 pipát és a kommenteket. Annyira jól esett mindegyik, hálás vagyok nektek, nagyszerű olvasók vagytok!

Igyekeztem, hogy mihamarabb hozzam az új részt. Nos sikerült, remélem tetszeni fog. Várom továbbra is PIPÁKAT és KOMMENTEKET, csak ennyit kérek tőletek!

Említettem múltkor, hogy már csak 5-6 rész van hátra. Nos ezen módosítottam, szerintem 50 fejezetet fog megélni a történet, most ez a cél, mert vannak ötleteim és így szépen elérünk majd a fináléhoz. Tehát 11 rész biztosan van még. :)

Élvezzétek a nyarat, a napsütést és a meleget!

Puszi

12 megjegyzés:

  1. Ismét egy szuper rész imádtam :)))) Ez a kedvenc blogom :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jajj de aranyos vagy, nagyon köszönöm! Annyira jól esik, hogy ezt mondod!

      puszillak♥

      Törlés
  2. "Igazad van. Niall milyen érett lettél, kezdesz felérni hozzám." - Ez nagyon jó:DD Már nem csak maga a beképzelt poén:D A gondolat, hogy Niall érett. Valahogy olyan kis édes volt:D

    A veszekedés nagy jó volt!!! istenem. nem úgy értettem. Előröl.
    Szóval, a veszekedésben elhangzottak nem voltak elnagyoltak! Kidolgozottnak látom, és nem olyannak, mint sok más blogon. Ez a Liam szemszögre is igaz. Teljesen jól átadod Liamet. Hihetetlen. A te blogod azon kevesek egyike, ahol a fiúk szemszögét is szeretem.
    Vagy ezt már mondtam?
    Nagyon sajnálom, hogy ilyen kis semmin összevesztek. Liamnek el kellett volna mondania az igazat. Caminak meg nem felfújni ezt az egészet. Mindketten kicsit hibásak voltak, pont úgy, ahogy a valóságban is lenni szokott.

    Niall megint nagyon édes volt. Ha így örülne egy fiúnak... istenem. Ez annyira aranyos. Annyira szép gondolat! ÚRISTEN!! Komolyan, hogy lehet ennyire édes?! Minden blogban imádom, de itt! Kész röhej, pedig csak a te fantáziád, mégis...

    Nagyon örülök, hogy több részes lesz a blog, mint tervezted!:D
    ~xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, próbálom hangsúlyozni, hogy Niall pillanatok alatt érett felnőtté, vagy indult meg ezen az úton... Amúgy elképzelve szerintem is aranyos :)

      A veszekedés egy tudatosan felépített oda-vissza párbeszéd volt, ezt terveztem már egy ideje, csak nem tudtam, miként vezessen a történet eseményeibe. Örülök, hogy sikerült és jól átjött ez. A különböző szemszögek bemutatását nagyon szeretem, mert bár az egész az én fejemben alakult ki, megismerhetitek jobban a srácokat, vagyis az általam elképzelt személyiségüket, ami nem tudni mennyire felel meg a valóságnak.

      És igen, mindketten hibáztak, ezért is lett olyan nagy feszültség közöttük.

      Niall pedig tényleg annyira cuki, és általad szerettem meg ennyire, és ezért is kap most sok-sok szerepet! :)

      Köszönöm és köszönöm, hogy kifejtetted a véleményed!

      puszillak♥

      Törlés
  3. Szia! Két napja találtam rá a blogodra, mind a 39 részt elolvastam. Már az első részről beleszerettem. Nagyon jól írsz. Több blogod is volt már? És amúgy én is írok. :) Siess a következővel! *_*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!

      Nagyon örülök, hogy rátaláltál, annak pedig még jobban, hogy ennyire tetszik. Ezt mindig jól esik hallani. Köszönöm szépen az elismerést! :)

      Egy blogom volt, még 6 éve, azóta nem foglalkoztam az írással, csak januártól kezdtem újból, volt ihletem hozzá.

      Írd le a blogod címét, szívesen megnézem!

      puszi♥

      Törlés
    2. mystoryabout1direction.blogspot.hu mindjárt itt a vége, és elkezdem majd a 3. blogomat is. :) bár annyira nem írok jól. :/

      Törlés
    3. Köszi! Megnézem majd! :)

      Törlés
  4. Szió!
    Bocsi, hogy megint késtem, csak elutaztunk.
    Nagyon tetszett ez az utolsó 3 is.

    Kíváncsi vagyok, hogy mi lesz a vizsgálat eredménye(meddőség)
    Júj alig várom már a kisbabát:)Olyan megható volt amikor az ultrahangra mentek és kiderült, hogy kisfiú.
    Van valami jelentősége a Danielle fölsőjének? Vagy csak annyi, hogy valahogy a Liam táskájába került?
    ....
    Miért akarod befejezni? Ugye lesz majd másik?

    Azt szeretem a blogodban, hogy mindig van valami váratlan fordulat. Például nem is gondoltam volna azt, hogy Niallnak babája lesz. Vagy az, hogy Harry haza megy a turné alatt.

    Izgatottan várom a folytatást:)
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Semmi baj!

      Danielle felsőjének annyi a jelentősége, hogy ugye Liam oda akarta neki adni, amikor Amerikában turnéztak, hiszen akkor a lány is ott tartózkodott. Viszont elfelejtette és a táskában maradt, ebből lett a balhé. Lényegében ennyi. :)

      Azért fejezem be, mert szerintem ennyi részt élt meg a történet, és ezt is le kell zárni. Egyébként lesz másik, már tervezem, meg van az alaptörténet, csak addig nem szeretnék belekezdeni, amíg ezt le nem zárom. Egy blogra akarok 100%-osan koncentrálni.

      Örülök, hogy fordulatosnak találod, igyekszem mindig feldobni valamivel, hogy semmiféleképpen ne legyen unalmas.

      Köszönöm, hogy írtál!

      puszi♥

      Törlés