28. rész - Ha kell térden állva, gitárral a kezemben fogok szerenádozni

A kanapén ültünk és azt vártuk mikor toppannak be a srácok. Hanna tagadhatatlanul ideges volt, ami persze érthető, bizonyára nem egyszerű tudomásul venni, hogy 19 évesen terhes az ember és előbb vagy utóbb a barátjának is színt kell erről vallani. Egyszer csak nyílt a bejárati ajtó, s barátnőm összerezzent ettől a ténytől. Niall vidáman lépett be a nappaliba, puszit nyomott barátnője szájára, majd a konyhába sietett, lepakolni a McDonald’s zacskókat. Hanna utána ment, én pedig kettesben maradtam Liam-mel. Duruzsolást hallottam a konyhából, majd a lépcső reccsenéseit fedeztem fel. Csend lett. Eltűntek a szobában. Én is feszült voltam, tudtam, hogy most sor kerül a vallomásra. Vajon Niall hogyan fogadja? Mellette marad? Vagy azt kéri vetesse el? Ezer és ezer gondolat lebegett az agyamban, s az elmélkedésből Liam kérdése rántott vissza.

-         Öhmm… Tessék? Ne haragudj, csak elkalandoztam. – feleltem, jelezve, hogy nem hallottam a kérdést.

-         Drágám mi történt? Mi az a hatalmas vészhelyzet, ami miatt itthon kellett maradnunk?

-         Hanna kisbabát vár. – nyögtem ki a választ, minden előzetes nélkül.

-         Mi van? – Liam tátott széjjel nézett rám, teljesen le volt döbbenve a hallottaktól. – Ez csak valami vicc, igaz?

-         Nem viccelek, három tesztet csinált, mind pozitív lett. Terhes.

-         Most mondja el Niall-nek?

-         Igen! Izgulok, hogy vajon mit fog szólni hozzá.

-         Úristen, ez nagyon durva. Ez tényleg vészhelyzet kategória.

-         Egyébként sajnálom, hogy el kellett halasztani az estét, de Hanna mellett szerettem volna lenni. Amúgy mi lett volna a meglepetés?

-         Mindegy, nem érdekes. Majd máskor, amikor lesz rá alkalom meglátod. A meglepetés lényege, hogy ne tudj róla. Szóval ha itt az idő, akkor megtudod, ígérem.

Niall kirohanása szakította félbe a beszélgetésünket. Hanna kiabált neki, hogy maradjon, azonban a fiú fogta a kabátját és kiviharzott a házból. Hanna könnyeivel küszködve jött a nappaliba és sírva borult a vállamra. Liam is támogatóan megsimította a hátát. Nem akartam semmit sem kérdezni, ha a lány beszélni akar, akkor az úgy is lesz. Patakokban folyt a könnye, nehezen nyugodott le. Liam készített neki egy bögre citromfű teát, ami köztudottan nyugtatóan hat az emberre. Leültünk mindhárman a narancsszínű bőrkanapéra, s vártuk hátha magától meséli el a történteket.

-         Ugye vissza fog jönni? – tette fel szipogva a kérdést. – Azt mondta csak időre van szüksége.

-         Biztosan visszajön. Nyugodj meg! – szólalt meg biztatóan Liam. – Ő nagyon komoly, érzékeny srác. Sosem hagyna cserben. Egyszerűen csak sokként érte őt, hogy apa lesz, ami lássuk be, teljesen érthető.

-         Kétségbe vagyok esve. Fogalmam sincs, hogy mit tegyek.

-         Mit mondott Niall? – kérdeztem Hannától, aki kezdett nyugodtabban viselkedni.

-         Sokkolta a hír, azt felelte, nem is érti hogyan történhetett, amikor mindig vigyáztunk. Leült az ágyamra, arcát a kezeibe temette. Néhány percig ültünk szótlanul, majd felpattant, közölte, hogy friss levegőre van szüksége, gondolkodnia kell.

-         Jól van, Hanna a legfontosabb, hogy most megnyugodj. Nézzetek valami filmet, vagy hallgassatok zenét, ami megnyugtat. Megpróbálom felhívni őt és beszélni vele, rendben? – állt fel Liam és a telefonja után kutakodott a farmerzsebében.

Hanna elheveredett a díványon, fejét az ölemben elhelyezett párnára tette, és igyekezett nem gondolni a dologra. Néhány perc múlva elpilledt, s békésen szuszogott a lábamon. Liam kitartóan hívogatta Niall-t, aki mindannyiszor kinyomta a kezdeményező hívást. Kedvesem nem hagyta annyiban a dolgot, számtalanszor hívta őt, biztosra vette, hogy megunja az elutasítást és felveszi a telefont. Ez be is jött neki, miután Liam nagyjából 30 telefonhívást intézett felé, Niall megunta és hajlandó volt beszélni. Elárulta hol van éppen, így Liam azonnal elindult, hogy beszéljen vele. Halkan nyitotta ki a bejárati ajtót, nem akart hangoskodni, megzavarni Hanna nyugalmát. Kocsiba pattant és meg sem állt a célig.

Liam szemszöge*

Leparkoltam közvetlenül a kávézó előtt. Merrie England. Itt találkoztam először Camilával. Ahogyan kiszálltam az autóból, önző módon elfelejtettem egy percre miért is jöttem ide. Eszembe jutott a pillanat, amikor a karomban tartottam őt, s jó érzés kerített hatalmába, ahogyan ebbe belegondoltam. Annyira szeretem őt, talán sosem szerettem még így senkit. Egyre biztosabb vagyok az érzéseimben, s minél előbb szeretném véghezvinni a tervem. Remélem sikerülni fog.

A gyors visszaemlékezés után megráztam magam és elindultam a bejárat felé. Niall a sarokban ült egy asztalnál, s valamilyen shake-et iszogatott. Magába volt roskadva, nem láttam még ilyennek. Köszönésemmel visszazökkentettem a valóságba. Fejbólintással jelezte, hogy üljek le. Ahogyan helyet foglaltam, megjelent egy pincérlány, aki felvette a rendelésem. Felismerhetett vagy tetszhettem neki, mert nagyon furcsán viselkedett. Mielőtt kihozta a rendelést, láttam, hogy szabályosan félrelökte a pincérsrácot, csakhogy ő hozhassak ki az italomat. Egy pillanatra Harry Styles-nak éreztem magam, akiért döglenek a nők. Na jó, nem mindenki, de ez a pincérlány biztos. De teljesen feleslegesen illegeti magát, esélye sincs, az én szívem egy nőért dobog, és nem ő az. Úristen, mi lett velem? Szegény Niall összetörten ücsörög szótlanul velem szemben, én meg ilyeneken agyalok. Idióta Payne!

Szóval próbáltam valami értelmes dolgot kinyögni, de valahogy a „Hogy vagy” kérdésen túl nem tudtam menni.

-         Liam, mi a szart csináljak? Adj valami ötletet, te mindig olyan okos vagy, értelmes tanácsokkal tudsz ellátni mindenkit.

-         Nem egyszerű helyzet. Senki sem fordult hozzám tanácsért, akinek a barátnője bejelentette, hogy várandós.

-         Bassza meg! Szeretem Hannát, de hogy apa legyek. El sem tudom képzelni. 19 éves vagyok, senki nem akar 19 évesen gyereket. Ha valaki két hónappal ezelőtt azt mondja, hogy gyereket várnak tőlem, tuti a képébe röhögök.

-         Figyelj, ez sokként ért, hidd el engem is. Nem tudom elképzelni, hogy milyen lehet, de te nem vagy az a srác, aki meghátrál a problémák elől. Hanna sem így tervezte, ezt gondolom, tudod. Ő még nehezebb helyzetben van, hiszen mégiscsak benne növekszik az a baba. Szüksége van rád, nagyon.

-         Tudom, persze, nem őt hibáztatom. Csak nem tudom mi tévő legyek.

-         Beszélj vele, gondoljátok át, mi lenne a legjobb megoldás, vagy ki mit szeretne. Erről beszélni kell.

-         És ha azt mondom, nem akarom ezt a gyereket? Akkor mi lesz?

-         Meg kell neki mondanod. De te nem ilyen vagy, nem így ismerlek téged.

-         Fogalmam sincs, mit akarok. Liam, segíts könyörgöm! – kétségbeesett arccal nézett rám. Szemeit dörzsölgette. Tudtam, hogy sír.

-         Egyet mondhatok. Beszélj vele, mond el őszintén mit érzel. Azt pedig tudnod kell, ránk számíthatsz. A srácokkal és Camilával mellettetek állunk.

-         Igazad lehet. Kössz haver, rendes vagy. Most kicsit hülyén érzem magam. Úgy elrohantam, szegény lányt pedig magára hagytam. Csak tudod amikor bejelentette, azt hittem elájulok. Mintha álmodtam volna. Fel sem fogtam mit beszél. Úgy éreztem, megfulladok, és el kell onnan tűnnöm. Csak amikor beültem ide, akkor tudatosult bennem, mi is fog történni valójában.

Tanácsoltam, hogy menjünk haza. Niall szólt, hogy a shake előtt egy whisky-t ivott a nagy izgalomra, így hazafuvaroztam őt is. Hazafelé csak bámult ki az ablakon és az elhaladó fénycsóvákat leste.

-         Egyébként bocs az este miatt, gondolom ezért maradtatok otthon.

-         Te honnan tudsz az estéről?

-         Fél füllel hallottam amikor Zayn-nek mesélted borotválkozás közben.

-         Ja, értem. Mindegy, így alakult. Hanna esete most fontosabb.

-         Szerinted meglepődik majd?

-         Biztos vagyok benne! Fogalma sincs mire gondoljon a meglepetést illetően.

Niall mosolygott. Engem is izgalomba hozott, hogy hamarosan visszaérkezünk a lányok házába és Niall beszélni fog Hannával. Sokat gondolkoztam a meglepetésen. Szinte tökéletes tervet eszeltem ki, amire Cami egyáltalán nem gondol. Számomra ez nagyon fontos, és szeretném ha összejönne

Niall idegesen szállt ki az autóból, amikor leparkoltam a ház előtt. Vállára tettem a kezem, ezzel is jelezve, mellette állok. Bementünk az ajtón, ahol Camila jelent meg, kakaós bögrével a kezében. Hanna a nappaliban Tv-zett, a fiú pedig izgatottan lépkedett az adott helyiség felé. Camival addig felmentünk a szobába, hogy magukra hagyjuk őket. Kifaggatott, miről beszéltem az ír sráccal, én pedig szorgalmasan beszámoltam mindenről. Befeküdtünk az ágyba, Cami mögé bújtam és karjaimmal átfontam a testét. Imádom ezt. Szeretem a karjaimban tudni ezt a lányt, vigyázni rá, óvni őt. Minden férfit jól érzéssel tölt el, hogy az imádott nő a közelében van. Néha azt érzem túl romantikus vagyok, Harry azzal cukkol, hogy lassan nyáladzani fogok. De nem érdekel mit gondolnak. A nők szeretik a romantikát, és ha kell térden állva, gitárral a kezemben fogok szerenádozni.

Egy biztos, az ajándék, amivel készülök, nagyot fog ütni és remélem Camila is értékelni fogja.

-         Olyan furi ez a helyzet, hogy Hanna és Niall gyereket vár. Nagyon komoly dolog. – törte meg a csendet gyönyörű kedvesem.

-         Igazi felnőtt dolog.

-         Az. Nem hittem, hogy neki hamarabb lesz gyereke, mint nekem.

-         Hogy érted? – meglepett a gondolat.

-         Én komolyabb lánynak tartom magam, mindig is az voltam. Hanna pedig kis kajla, komolytalan csaj. Én nagyon családcentrikus vagyok. De nyugi, nem azt jelenti, hogy már holnap férjhez akarok menni és gyereket akarok szülni. De nem akarok 30 éves koromig várni.

Jól eső érzéssel hallgattam a jövőbeli elképzelését. Nem terveztem, hogy konkrétan rákérdezek a későbbi terveiről, de örülök, hogy így szóba került. Egyformán gondolkozunk a jövőt illetően, ami meglep. Pár hónappal ezelőtt nem ilyen terveim voltak. De ez a lány mindent megváltoztatott. Egy pillanatig megfordult a fejemben, milyen lenne, ha Cami lenne terhes. Egy biztos, értük mindent feladnék. A karrierem, az eddigi életem.

Kopogtattak az ajtón. Niall és Hanna jelent meg, kézen fogva. Hanna szeméből egy apró könnycsepp gördült ki. Nem tudtuk mire számítsunk, milyen jelentősége van annak az egyetlen, árva könnycseppnek. Reméltük, jó hírrel érkeztek…

 ***

Hálásan köszönöm a véleményeket!

Örülök, hogy tetszett az előző rész. Ahogy olvastam mindenkit meglepett Hanna terhessége, illetve nagyon kíváncsiak vagytok Liam meglepetésére. Ígérem, hamarosan minden kiderül.

Újabb rész, nagyon várom a kommenteket, pipákat!

Akik holnap érettségiznek, azoknak sok sikert!

Higgyétek el, nem nagy dolog! :))