14. rész: "Életem legcsodálatosabb napja"

Az este folyamán kieszeltem a meglepetést Annie számára. Olyat akartam, ami biztos megmarad az emlékeiben. Tervembe beavattam először Hannát, Harry-t és Liam-et. Mindent pontosan leegyeztettem Liam-mel, s tettem még pár fontos lépést a meglepetéssel kapcsolatban. Másnap reggel 8 órára beszéltem meg Liam-mel a találkozót. Édes csókkal köszöntött, amit még egy öleléssel viszonoztam. Izgatottan szálltam be az elsötétített autóba, amiben 7-en foglaltunk helyet. Ugyanis a meglepetés a srácok személyes látogatása lesz Annie-hez. Ugyan a kislány vágya egyetlen autogram hőn szeretett énekesétől, Liam-től, én mégis úgy gondoltam, ennél sokkal többet érdemel. Mielőtt Annie-hez értünk volna, beugrottunk az egyik kedvenc cukrászdámba, a Ben and Jerry’s-be, és magukkal vittük a kislánynak készített csodálatos tortát. Nagyon vártam a találkozást, ahogyan a srácok is. Köztudottan szeretnek másoknak örömet okozni, látni azt, hogy valakinek az ő látványuk nyújtja a boldogságot. Előző este felvettem a kapcsolatot Annie édesanyjával, aki megdöbbentem hallgatta a lányának szánt ajándékot. Az út során Niall és Hanna rendkívül megértették magukat egymással, folyamatosan beszélgettek, s nevetgéltek. A srácok persze azonnal elkezdték őket piszkálni, miszerint ebből még nagy szerelem lesz. Hanna a védelmemet kérte, de én a gondolataimban voltam elmerülve. Liam átkarolta a vállam, és az orrával bökdösni kezdte az arcomat.

-         Itt vagyok… csak agyaltam.

-         Micsodán? – kérdezte halkan.

-         Olyan csúnya dolgokat írtak rólam az interneten. Szívemre vettem a véleményeket.

-         Jaj kicsim, ne butáskodj! Ezekkel nem szabad foglalkozni, El és Perrie sem törődik az effajta megjegyzésekkel. Ahogyan mi sem a srácokkal. Tudom, hogy nehéz, hiszen a helyzet teljesen új neked, hirtelen cseppentél a mi világunkba. De meg kell próbálnod elengedni a rossz véleményeket.

-         Igazad van, csak én elég érzékeny vagyok, és rosszul esik, ha bántanak. Pedig nem is ismernek.

-         Pontosan. Nem is ismernek. Így csak egy általuk megalkotott képről beszélnek. Csak az számít, hogy akik ismernek, azok tudják milyen vagy, a többi pedig említésre sem méltó.

-          Köszönöm. – puszit nyomtam a szájára, majd a nyakhajlatához bújtam. Finom illata és gyengéd érintése azonnal megnyugtatott.

Az út gyorsan elszaladt, hamar elérkeztünk Poynton-város üdvözlő táblájához. Ahogy megfigyeltem a srácok is egyre izgatottabbak lettek. Igyekeztünk feltűnés nélkül leparkolni nem messze a háztól, ami persze kicsit nehézkes volt egy sötétített, fekete terepjáróval. Mindannyian kiszálltunk az autóból, Liam fogta a tortát, Zayn pedig egy csokor rózsaszín tulipánt. Halkan lépkedtünk a ház bejáratához. A hétszemélyes társaságunk abszolút nem keltett nagy feltűnést. Néhány arra sétáló ember meglepődött arccal bámult felénk. Liam nyomta meg a csengőt.. Caroline, Annie édesanyja nyitott ajtót. Annie épp a szobájában tartózkodott, így csendesen a nappaliba vezetett minket a kicsilány anyukája. Caroline kihívta Annie-t a szobából, miszerint elkészült az ebéd indokkal. A kislány mit sem sejtve gurult kerekesszékében a konyha felé. Ekkor lépett elő Liam..

-         Boldog születésnapot Annie! – köszöntötte a kislányt. Annie hirtelen nem tudta, hogy sírjon vagy nevessen, hogy imádott énekese az ő házában, ráadásul a születésnapján lepi meg őt. Annie könnyeit törölgetve ölelte magához Liam-et. A srácok is színre léptek, akik a Happy Birthday éneklésébe kezdtek bele. Liam átnyújtotta a tortát Caroline-nak, aki a konyhába sietett a remekművel.

-         Úristen, ezt nem hiszem el. Ez életem legcsodásabb születésnapja. Remeg mindenem, nem hiszem el, hogy a One Direction a mi házunkban énekelt nekem. – mondta el-el szorult hangon. Könnyeivel küszködve próbált köszönetet mondani a srácoknak.

-         Ezt Camilának köszönd, ugyanis az ő ötlete volt az egész. Mi pedig örömmel vettünk részt benne. – én szívesen húzódtam meg a háttérben, de Liam bemutatása után, erre már nem volt lehetőségem. Magamhoz öleltem a kerekesszékes kislányt, akinek a meghatódottságtól még mindig potyogtak a könnyei.

-         Ezt a karkötőt neked csináltattuk a fiúkkal. A srácok, illetve az én nevem található „medálként” rajta. Egy örök emlék erről a napról. Add a kezed, fel is rakom. – közben Zayn nyújtotta át a csokorvirágot Annie-nek, s hatalmas ölelést mellékelt a köszöntéshez. Készült néhány közös kép a csapattal, s persze nem hiányozhatott az albumból Annie és Liam közös képe sem. Caroline is megérkezett, a csodálatosan világító tortával lépett be a nappali boltívén.

-         Nem is tudom mit kívánhatnék, azt hiszem a legszebb kívánságom teljesült, ennél többet nem is kérhetnék. – igazából furcsa érzés volt ezt hallani egy 14 éves, tolószékes lány szájából. Számára a legfontosabb kívánság az volt, hogy találkozhasson kedvenc csapatával. Az állapota abszolút nem érdekelte, nem számított abban a pillanatban, hogy életét minden bizonnyal egy kerekesszékben kell leélnie.

-         Még egyszer boldog születésnapot drága Annie. – kívánta Liam és magához szorította a leányzót.

Mindenki kapott a tortából. Beszélgettünk egy kicsit, Annie megmutatta a szobáját, amelynek falán tucatjával díszelegtek a srácok képei. A One Direction minden tagja dedikált egy-egy képet és jó kívánságokat írtak a poszterekre. Annie szemei a boldogságtól csillogtak. Búcsúzásképpen Niall elővette a magával hozott gitárját, s elénekelték a kis rajongónak a What makes you beautiful c. számból egy kis részletet. Nagy ölelésekkel, és hatalmas puszikkal köszöntünk el tőle, akinek fantasztikus napot tudtunk összehozni. Az autó lehúzott ablakain keresztül integettünk az ajtóban lévő Annie-nek, akinek hálás tekintete lassacskán eltűnt a távolodó házak között. A banda útja az O2 Arénához vezetett, ahol az utolsó előtti próbának kezdtek neki. Ugyanis másnap kezdődik a Take me home turné, amelynek első állomása a londoni O2 Aréna. Miután hazaértünk, azonnal megnéztem a twitter fiókom. Annie posztolt egy üzenetet, amiben megköszönte a születésnapi ajándékot.

Annie tweet-je

Másnap délután lázasan készülődtünk Hannával az esti koncertre. Igen, Hanna úgy döntött velem tart, bár lehet, hogy ennek a mozgatórugója, az ír bandatag, Niall meghívása. Az út alatt úgy tűnt, nagyon jól kijöttek egymással. Ki tudja, talán kialakul köztük valami. Persze amikor ezt szóba hozom Hanna előtt, csak legyint, és szemforgatással jelzi, hogy hagyjam őt békén. Mindketten lázasan öltözködtünk, sminkeltünk, illetve hajat babráltunk. Remélhetőleg a végeredmény nem csak nekünk tetszik. A saját autómmal mentünk az arénához. A srácok mondták, hogy a művészbejárón menjünk be, ahol értesítették a biztonsági embert az érkezésünkről. Rengeteg rajongó várakozott a hatalmas csarnok előtt. Izgatottan kapták fel a fejüket minden gyanús autó érkezésénél. Mi gyorsan besiettünk az épületbe. Egy kis eligazítás után megtaláltuk a One Direction öltözőjét, ahol a srácok készítették fel egymást a turné első koncertjére.

-         Végre itt vagytok! Wow csajok, gyönyörűen néztek ki! Drágám, csodálatosan áll ez a ruha! – bókolt Liam, s forró csókot lehelt ajkamra. – Hanna, le a kalappal, fantasztikusan nézel ki. Igaz Niall? – bökte oldalba társát. Szegény Niall félrenyelte a vizet, ami nem tudni, hogy csak kitérés volt a válasz elől vagy valóban így történt. Mindenesetre Niall és a barátnőm között nagyon is izzott a levegő, ez tagadhatatlan volt. A fiúk pedig csak rátettek egy lapáttal a folyamatos piszkálással.

Kisebb eszmecsere után szólították a fiúkat, hogy kezdődik a show. Elenaorral és Hannával a VIP részlegben foglaltunk helyet, sajnos Perrie nem tarthatott velünk, ugyanis még 3 napot a kórházban kellett töltenie. De természetesen mindenről tájékoztattam őt a csodálatos technika segítségével. Hatalmas hangzavar, és kijelenthetem teltház fogadta a fiúk előadását. Az első szám az Up all night volt. Mivel még nem annyira ismerem a dalaikat, így csak mozogtam ide-oda a zenék alatt. Szinte szárnyalt az idő, a végén már El-el és Hannával karöltve ugráltunk a Rock me és a Live while we’re young előadása alatt. Az utolsó szám a What makes you beautiful volt, amit Lou Elenaornak, Zayn Perrie-nek, és Liam pedig nekem ajánlott. A rajongó lányok meg voltak örülve, torkuk szakadtából énekelték a srácok minden egyes számát. Végezetül megköszönték, hogy ennyien eljöttek és egyesével a színpad alatt elhelyezett lyukba ugrottak. Nagyszerű koncert volt, kitűnő technikával, döbbenetes színpadi elemekkel. A koncert után mindenki szedte a cókmókját és indultunk az előre lefoglalt londoni Vibe Bar nevezetű szórakozóhelyre. Kizárólag a csapattagok, a zenészek, rokonok, barátok, ismerősök vehettek részt a partyn. Mondhatom, fenomenálisan kezdődött. Egy hatalmas, közös afterbuli, a fiúk számára legkedvesebb emberekkel. Liam kivételével mindenki jócskán a pohár fenekére nézett, ezáltal Niall és Hanna is közelebb került egymáshoz. Azonban olyan esemény is bekövetkezett, amire azt hiszem, egyáltalán nem számítottam…

***

Nagyon köszönöm a véleményeiteket és a pipákat! Jól esik, hogy valamilyen módon kifejezitek, mit is gondoltok a történetről. Az új rész bízom benne elnyeri a tetszéseteket! Mint mindig most is várom kommenteket, mindegy milyen formában. Sokat jelent nekem!

Puszi mindenkinek! :)